Zsoldos Márton természetfestő blogja

Természetfestő és illusztrátor vagyok. Itt szeretném bemutatni az új festményeimet,terepi vázlataimat, és újonnan megjelent munkáimat. Bővebb információ a weblapomon található www.zsoldosmarton.hu, eladó képeim pedig a http://zsoldoseladokepek.freeblog.hu/ oldalon tekinthetőek meg.

A következő határozótábla amivel elkészültem, a három "vállfoltos" tarkaharkályt mutatja be. Akvarellpapírra, gouache festékkel készült.

 

 

Nagy fakopáncs (Dendrocopos major)

 

Balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus)

 

Közép fakopáncs (Dendrocopos medius)

A következő madárhatározó- tábla, amivel elkészültem, a zöld és hamvas küllőt, valamint a legnagyobb testű Európai harkályt, a fekete harkályt mutatja be. Gouache festékkel, akvarellpapírra dolgoztam.

 

 

 

Zöld küllő (Picus viridis)

 

Hamvas küllő (Picus canus)

 

Fekete harkály (Dryocopus martius)

Elkészült a következő madaras határozótábla mely, egy Románia gyakori madárfajait bemutató könyvben fog szerepelni. Akvarellpapírra, gouache festékkel dolgoztam.

 

Határozótábla egyben.

 

Csuszka (Sitta europaea)

 

Hegyi fakusz (Certhia familiaris)

 

Őszapó (Aegithalos caudatus)

Egy madárhatározón kezdtem el dolgozni, mely Románia mezőgazdasági területeihez kötődő, 111 madárfaj bemutatását tűzte ki célul. Az első táblával készültem most el, akvarellpapírra, gouache-al dolgoztam.

 

Így néz ki, a gyakori cinegefajokat bemutató tábla egyben.

 

Kék cinege (Parus caeruleus)

 

széncinege (Parus major)

 

fenyvescinege (Parus ater)

 

barátcinege (Parus palustris)

A Fővárosi Állatkert megbízásából készítettem egy életképet, mely a tó mellett lesz majd látható. Festőkartonra, gouache-al dolgoztam.

 

 

Az állatkerti tóban élő úszó és bukórécék táplálkozási módját mutatom be, ezzel az életképpel. Balról jobbra, kanalas réce, fütyülő réce, és nyílfarkú réce, ezek úszórécék, valamint három bukóréce, üstökösréce, barátréce, valamint kontyos réce látható a képen.

 

Kanalas réce (Anas clypeata) elsősorban rovarokat, gyommagvakat, zöld növényi részeket fogyaszt, de a vizet szürcsölve planktonokkal is táplálkozik.

 

Fütyülő réce (Anas penelope) elsősorban növényevő.

 

Nyílfarkú réce (Anas acuta) zömében növényevő, gyakran tótágast állva, mélyen a víz alá nyúlva táplálkozik.

 

Üstökösréce (Netta rufina) zömében vízinövényeket eszik, melyet leggyakrabban alábukva gyűjt.

 

Barátréce (Aythya ferina) igazi bukóréce, mélyen a víz alá bukva növényi és állati táplálékot egyaránt fogyaszt.

 

Kontyos réce (Aythya fuligula) leggyakrabban alábukva táplálkozik, leginkább állati eredtű táplálékot fogyaszt.

 

A Magyar Gombász című folyóirat legújabb számnak címlapját készítettem el, tustollal papírra.

Cseh kucsmagomba (Ptychoverpa bohemica) gyakori tavaszi gombánk.

 

A Fővárosi Állat és Növénykert megbízásából készítek illusztrációkat, az ott tartott récékről. Akvarellpapírra gouache-al dolgozom.

 

Fütyülő réce (Anas penelope), alul hím, fölötte tojó, legfölül pedig nyugalmi tollazatú hím madár,

 

üstökösréce (Netta rufina), alul hím, fölötte tojó, legfölül pedig nyugalmi tollazatú hím madár,

 

kanalas réce (Anas clypeata), alul hím, fölötte tojó, legfölül pedig nyugalmi tollazatú hím madár,

 

nyílfarkú réce (Anas acuta), alul hím, fölötte tojó, legfölül pedig nyugalmi tollazatú hím madár,

 

Barátréce (Aythya ferina), alul hím, fölötte tojó, legfölül pedig nyugalmi tollazatú hím madár,

 

Kontyos réce (Aythya fuligula)alul hím, fölötte tojó, legfölül pedig nyugalmi tollazatú hím madár látható,

 

cigányréce (Aythya nyroca), alul hím, felül tojó,

 

cifra réce (Anas formosa), alul hím, felül tojó,

 

valamint chilei fütyülőréce (Anas sybilatrix), alul hím, felül pedig a tojó madár látható.

 

A dinnyési tanösvény utolós táblájával is elkészültem, mely a Gárdonyi Termálfürdő mékyfúrását ábrázolja. Ismét gouache-al, festőkartonra dolgoztam.

 

Közel 1000 méterre fúrtak le, triász időszaki mészkőig. Ebben az időszakban szubtrópusi, sekély, meleg tenger hullámzott a területen. Fölötte eocén tengeri mészkőrétegek, bennük aktív vulkánosság nyomaival, majd pliocén agyagréteg következik. Ebben az időszakban a Velencei hegység tömege, és környéke egy nagy szigetet alkotott a Pannon beltengerben. A fölső legvastagabb réteg Pannon tavi homok, melynek felső részében található vékony széncsíkok mocsárerdőkről árulkodnak.

A Dinnyés közelében épülő tanösvényhez a következő életkép madártávlatból ábrázolja a Velencei tavat, a Velencei hegységet, a Dinnyési fertőt, valamint a mezőföld egy ide csatlakozó kis részét.

 

A most elkészült tábla, a Velencei- tó kialakulásával foglalkozó szövegrészhez készült, szokásomhoz híven festőkartonra gouache-al.

 

A mindössze 5000 éves tó, egy úgy nevezett sztyeppi tipúsú tó, melyre a kis vízmélység, és az időnkénti kiszáradás jellemző.

 

Ezen a részleten haldögből lakmározó holló (Corvus corax) és dolmányos varjú (Corvus corone cornix) látható.